Önkéntesekkel a természetért

2014 - Sün

De miért pont a sün?

A sün az elmúlt évek legnépszerűbb "Vadonlesős" állatává vált, hiszen a honlap látogatói, a lelkes "Vadonlesők", eddig már több mint 1700 megfigyelési adattal gazdagították Magyarország "sün-térképét".

Sajnos a beküldött adatok több mint a fele elgázolt példányokról érkezett. Az adatok kiértékelése, valamint hazai és nemzetközi példák is arra hívják fel a figyelmet, hogy főleg a tavaszi, udvarlási időszakban és nyár végén, mikor a fiatalok kirajzanak, tömegesen esnek a közúti forgalom áldozatául ezek a különleges kisemlősök.

Az Év Emlőse rendezvénysorozat keretében nem csupán a figyelmet szeretnénk erre a védett és különleges kisemlősfajunkra iránytani, hanem gyakorlati védelmüket szorgalmazó elterjedésüket részletesebben nyomon követő programokat is indítunk országszerte. A "Sünbarát kert" kezdeményezéssel a lakott területeken, kiskertekben való biztonságosabb megtelepedésüket, a regionális és országos mese- és képregényíró versennyel pedig népszerűsítésüket, a környezeti nevelésbe való bevonásukat is segítettük. Az „Év Emlőse: a keleti sün!" rendezvénysorozat kezdeményezője a Vadonleső Program, támogatói pedig a Földművelésügyi Minisztérium mellett a nemzetipark-igazgatóságok, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Szakosztálya.

A keleti sün (Erinaceus roumanicus) Magyarországon elterjedt, leginkább a fákat, vagy cserjéket legalább elszórtan tartalmazó vidékeken megfigyelhető. A településeken kifejezetten gyakorinak mondható jelenléte. Elsősorban napnyugta után indul táplálékot keresni, mely legtöbbször rovarokból, földigilisztából, évszaknak megfelelő bogyókból és gyümölcsökből áll, de előszeretettel fogyasztja a neki kitett, vagy éppen megdézsmált kutya- és macskaeledelt is. Az év legnagyobb részében kimondottan magányos állatnak nevezhető, a két nem képviselői csak párzáskor keresik egymás társaságát. A fiatal sünfiak anyjuk után döcögve derítik fel a környéket, azonban amint felcseperednek, önálló életet kezdenek. A sün látása viszonylag gyenge, de az éjszakai viszonyok között remek szaglására és kifinomult hallására támaszkodva kiválóan tájékozódik. Kedveli a védettebb, kevésbé nyílt helyeket, gyakran kőfalak, kerítések mentén közlekedik. A hideg téli hónapokat farakások, rőzsekupacok alatt, téli álomban vészeli át.

E kedves állatok téli túlélési esélyeit segíthetjük azzal, hogy az év közben levágott gallyakat és a leveleket a bokrok alól nem gyűjtjük össze, hanem kupacokban hagyva menedéket nyújtunk a sünöknek. Veszély esetén összegömbölyödve szúrós tűpárnává változik, és útját csak akkor folytatja, ha újra biztonságban érzi magát. Ez a sajátos védekezési viselkedésük különösen védtelenné teszi őket a közúti gázolások ellen, mivel a gyorsan érkező járművektől megijedve hiába gömbölyödnek össze, az nem védi meg őket. Az óvatos szürkületi vezetés sok sün életét mentheti meg.

A keleti sün védett faj, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

 

Sün Gála - 2014. november 25.

A tárcánk által működtetett Vadonleső Program valamint a tíz hazai nemzetipark-igazgatóság a Magyar Természettudományi Múzeummal karöltve az „Év Emlőse: a keleti sün!" program keretében „Titokzatos sün-történetek” címmel mese- és képregényíró pályázatot hirdetett meg. Ennek lebonyolításában és jutalmazásában mind a tíz nemzetipark-igazgatóság részt vállalt.

Sok száz pályamunka érkezett az ország minden részéből, sőt még határon túlról, a Vajdaságból is, amelyeket az igazgatóságok a saját hatáskörben október 4-én, az Állatok Világnapján saját hatáskörben elbírálták és jutalmazták. Olyanra is volt példa, hogy egy egész óvodás csoport közösen írt mesét nyújtott be a felhívásra. A pályázat célja az volt, hogy a környezetünkben, lakóterületeken is élő, 1901 óta védett keleti sün „képbe hozásával” ráirányítsuk a figyelmet arra, hogy mindenki maga is tehet aktívan a környezetében élő fajok védelméért, megőrzéséért (pl. gépjárművek általi gázolás veszélyének csökkentése, „sünbarát kert” kialakítása). A sünkampány során nagy lépést tettünk afelé, hogy országosan is az egyik legjobban feltérképezett védett emlősünk lehessen a keleti sün. A program hatására szinte megduplázódott az elterjedési adatok száma a Vadonlesőn, mára már több mint 2100 adat áll az állami természetvédelem rendelkezésére erről a fajról.

A kategóriánként legjobbnak tartott műveket már nem versenyeztetjük, hanem az a jutalmuk a szerzőknek, hogy a gálaműsor keretében saját műveiket neves előadóművészek (Galkó Balázs, Navratil Andrea, Róka Szabolcs, Váczi Eszter, Váczi Dániel) tolmácsolásában hallgathassák meg. A győztes képregényekből egy országos vándorkiállítás készült, amely egy hónapig a Magyar Természettudományi Múzeumban, 2015-ben pedig a nemzetipark-igazgatóságok látogatóközpontjaiban került bemutatásra.

Ez az egyik legátfogóbb, a „gyerekekre hangszerelt” kampány a hazai természetvédelem történetében, amely egy olyan védett faj megóvását emeli a középpontban, amelynek megőrzéséért nem csupán a hivatásos természetvédők vagy tudományos kutatók, hanem természeti örökségünk megóvásáért tenni akaró önkéntesek is nagyon sokat tehetnek, tesznek.

Méltán mondhatjuk, hogy a Vadonleső Program az állami természetvédelem egyik, a társadalom részéről is elismert sikerprogramja, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az „Év Emlőse” kezdeményezésünk keretében az ország minden pontjáról érkezett, a keleti sünről írt sok száz mese és képregény: A sün, mint a legnépszerűbb vadonlesős állatunk, zászlósfajként vitte el a társadalom sok rétegéhez a természetvédelem, a környezetünk értékei iránti gondoskodás eszméjét.